Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Nincs baj a magyar bankrendszer sokkellenálló képességével, annál nagyobb probléma, hogy a bankok csak igen korlátozottan képesek támogatni a gazdaság fellendülését - foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentésének fő üzenetét Nagy Márton, az MNB igazgatója. A fő problémák között a jelentés szerint egyre hangsúlyosabb az átstrukturált hitelek értékvesztésének nem megfelelő kezelése a bankoknál, emellett a hitelintézetek rendkívüli megadóztatásának és a rövidülő banki források megújításának kockázata is egyre magasabb.

Fő üzenetek

A megszokottnál lényegesen markánsabb üzeneteket fogalmazott meg a bankok és a szabályozók felé egyaránt az MNB mai pénzügyi stabilitási jelentése. A három fő üzenet:

1. A nem teljesítő hiteleket a bankok nem megfelelően kezelik, ez részben a bankok, részben a szabályozó hatóságok (lásd moratórium) hibája. A hitelek átstrukturálásával kapcsolatos értékvesztési politikát felül kell vizsgálnia a bankoknak, a moratóriumot pedig fel kell oldani (rugalmas, folyamatosan felülvizsgált területi kilakoltatási kvóta lehet megoldás), ezt követően fokozatos és koordinált portfóliótisztítás szükséges. Míg az átstrukturálások elsődleges célja az ügyfél fizetőképességének helyreállítása, a bankok jelenleg egy bújtatott cél miatt is használják: lehetővé teszi a banki értékvesztés-képzés csökkentését és ezáltal a jövedelmezőség emelését. Az MNB-nél ezért azt javasolják, hogy szigorítsák a bankok átstrukturált jelzáloghiteleinek értékvesztési szabályait, gyorsítva ezzel a portfólió-tisztítást és gátat szabjanak a problémás hitelek látens életben tartásának.

2. A bankrendszer kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást, a kínálati korlát egyre hangsúlyosabb oka a nem kielégítő tőkeellátottság. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésben csúszik a fordulópont, előbbi esetében 2011 végén, utóbbi esetében pedig csak 2012 második felében lendülhet fel a hitelezés. A bankadó jövedelmezőség alapján sereghajtóvá teszi a magyar bankrendszert, enélkül ugyanakkor a régiós élmezőnyben lennénk.

3. A bankrendszer egyre rövidebb forrásokkal finanszírozza tevékenységét, ennek nyomán a likviditási kockázatok elérték azt a szintet, melynek további növekedése már nem tolerálható. A források tudatos rövidítése is áll e mögött, a szuverén adósságválságok ugyanis jelentősen megemelték a lejárati prémiumokat, vagyis sokkal drágábbá vált a hosszú távú finanszírozás, s a bankok a megújítási kockázatokat egyre kevésbé veszik figyelembe.

Hitelportfólió problémák

A nem teljesítő hitelek aránya még a moratórium feloldása és a portfóliótisztítás beindulása esetén is tovább nőhet a magyar bankrendszerben, az MNB előrejelzése szerint 2012 végén 14% lehet a lakossági, és 16% fölött a vállalati hitelek körében ez az arány. A rossz állományok növekedésének lassulása miatt ugyanakkor ennek eredményrontó hatása egyre kisebb a bankoknál.

A moratórium miatt jelentős feszültségek keletkeztek a hitelportfóliókban, 2010 végén 541,6 milliárd forintnyi bruttó jelzáloghitel-állomány volt a hitelintézeti rendszerben 90 napon túli késedelemben, ami 83 350 hitelszerződéshez és 66 867 fedezetül szolgáló ingatlanhoz kapcsolódott. Az egyéb pénzügyi hitelközvetítőknél az MNB becslései szerint 119 milliárd forintot tett ki a hasonló jelzáloghitel-állomány, mely mintegy 23 800 hitelszerződéshez kapcsolódott. Összesen a pénzügyi rendszerben közel 90 ezer lakás lehet érintett a 90 napon túl nem teljesítő jelzáloghitelek esetében, ami a moratórium feloldása szempontjából fontos szempont.

A stabilitással nincs gond

A fenti kockázatok ellenére az MNB legfrissebb stressztesztje azt mutatja, hogy egy idei év végi 317 és jövő év végi 334 forintos euróárfolyamot illetve 245 forintos idei és 257 forintos jövő év végi frankárfolyamot tartalmazó stressz-forgatókönyv esetén is (8%-os tőkemegfelelési elvárás mellett) kezelhető, 83 milliárd forintos pótlólagos tőkeigénye jelentkezne a bankszektornak.

Az euró alapú jelzáloghitelezés lehetővé tételével kapcsolatban Nagy Márton úgy vélte: erre csak úgy szabad sort keríteni, hogy a körültekintő hitelezés szabályainak jövedelemarányos törlesztőrészletére vonatkozó szabályozást szigorítsák, a hitelek kamatozásában pedig referencia alapú árazást használjanak. Mindez ugyanakkor nem fogja számottevően előrehozni a lakossági hitelezésben a fordulatot.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az elmúlt hat évben mindössze egyszer, idén januárban vett fel az októberinél kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett adataiból. A lakossági betétállomány ugyanakkor az elmúlt hónapok csökkenése után emelkedett, ami a lakáshitelekhez hasonlóan szezonális hatásnak is köszönhető.

HITELEK

A nyári lassú emelkedés után októberben csökkent a lakosság forinthitel-felvétele, így a forinthitelek 16,6 milliárd forintos nettó növekménye ezúttal is elégtelen volt ahhoz, hogy kompenzálja az októberben 45,1 milliárd forintra rúgó nettó devizahitel-törlesztést. Összességében (kissé egyszerűsítve) tehát 28,5 milliárd forinttal törlesztett több hitelt a lakosság októberben, mint amennyit felvett.

A hazai jelzáloghitelezésről semmi jó nem mondható el: utoljára a tél közepén vett fel az októberi 27 milliárd forintnál is kevesebb hitelt a lakosság. Így ez az októberi szint az elmúlt közel hat év második legalacsonyabb értéke. Az újonnan kihelyezett jelzáloghiteleken belül a devizahitelek aránya 1,4%-ra csökkent, ami csak a ritka hitelkiváltásoknak köszönhetően nem 0%.

Októberben a kihelyezett jelzáloghitelek 62%-a lakáshitel volt, ezek összege 16,9 milliárd forintra rúgott, ami szintén a statisztikáinkban szereplő 2005. januárja óta eltelt csaknem hat év második legalacsonyabb összege. A téli hónapokra jellemző a lakáshitelek visszaesése, a friss októberi szám azonban még kevesebb új lakáshitelt sejtet az előttünk álló téli hónapokra.

Kedvezőtlen hír a lakáshitel-felvételt fontolgatóknak, hogy az egyedüli megoldásként szóba jövő forinthitelek hitelköltségei is emelkedni kezdtek októberben, és elérték a 9,81 százalékot. Igaz, az elmúlt hónapokban volt ennél jóval magasabb is a forinthitelek költsége, csakhogy akkor rendelkezésre álltak a devizahitelek is, melyekre most nem számíthat a hitelfelvevő.

A közelgő karácsonyi szezon kedvezhet a fogyasztási hiteleknek, ezekben sem volt tolongás azonban októberben: kevesebb mint 23 milliárd forint fogyasztási hitelt vett fel a lakosság, szemben a válságot megelőző években nem egyszer előforduló 100 milliárddal. A devizahitelek gyakorlatilag a fogyasztási hitelezésben is eltűntek.

A lakáshiteleknél tapasztalthoz hasonlóan a forint alapú fogyasztási hitelek költségmutatója is nőtt október folyamán, és meghaladta a 21 százalékot. Amint a Magyar Nemzeti Bank novemberi stabilitási jelentése is rámutatott: a közeljövőben nem elsősorban az alacsony hitelkereslet, sokkal inkább a bankok mérsékelt hitelkínálata miatt várható alacsony hitelezési aktivitás. A hitelköltségek enyhe emelkedése erre is utalhat.

Október végén a háztartások hitelállománya 8130,5 milliárd forintra rúgott. Mivel a hónap elejétől a hónap végéig a forint némi erősödése volt megfigyelhető, a devizahitelek aránya 66,7%-ról 65,6%-ra csökkent, az azóta bekövetkezett árfolyammozgások azonban ismét a devizahitel-állomány növekedését vetítik előre.

BETÉTEK

A betétek esetében említésre méltó fejlemény, hogy a korábbi visszaesés után nőtt a lakosság betétállománya, ez azonban elsősorban a látra szóló és folyószámla-betétek emelkedésének köszönhető. Ezek a nem lekötött betétek ugyanis 62,9 milliárd forinttal nőttek a hónap folyamán, aminek jó része a korábbi tapasztalatok alapján a közelgő ünnepek miatti vásárlási előkészületeknek is betudható.

A háztartások betétállománya október végén 7197,8 milliárd forintra rúgott, ennek 67%-a egy éven belül lekötött betét, csaknem 24%-a pedig lekötés nélküli betét volt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A devizahitelezés egyre látványosabb háttérbe szorulásáról és a forinthitelezés szerény ütemű fellendüléséről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap közzétett hitelezési statisztikái. Ezekből kiderül, hogy a forinthitelezés nagyon messze van még a devizahitel-kihelyezés válság előtti szintjétől, és az is sejthető belőlük, hogy a forintkamatok csökkenése mellett a jogszabályi változások is egyre inkább a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. Ha minden így halad, a frankhitelek eltűnését hamarosan ki is jelenthetjük, miközben a bankok hitelportfóliójában hosszú évekig ott kísértenek.

Az MNB (szezonálisan nem igazított) adatai alapján áprilisban ismét nettó devizahitel-törlesztő volt a magyar lakosság. Ez azt jelenti, hogy devizában több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyit felvettek, s a különbség 28.6 milliárd forint volt előbbi javára. Ez a szám soha nem volt még ekkora, és az euróhitelek további visszaszorulását feltételezve (a svájci frankról nem is beszélve) nem is fog csökkenni. A forinthiteleknél viszont más a helyzet: 8.1 milliárd forint értékben nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ami elmarad ugyan az előző havi 13 milliárd forintos értéktől, az új hitelfelvételek már a forinthitelek népszerűség-növekedését mutatják.

Bár a Portfolio.hu-nak az elmúlt hetekben és hónapokban nyilatkozó bankvezérek arról számoltak be, hogy intézményük továbbra is nyújt devizahitelt, a forint nagy iramban tör előre az új hiteleken belül. A forinthitelek arányának növekedése áprilisban különösen is látványos volt: az előző havi 42.2%-ról 69.4%-ra nőtt. A lakáshiteleken belül áprilisban 68.4% volt ez az arány. A folyamat nem véletlen: bár az MNB legutóbbi kamatdöntése megakasztott egy trendet, az alapkamat mára elviselhető szintre csökkent a hitelkamatok megállapításában fontos szereppel bíró banki forrásköltségekkel együtt. A forintnak több szempontból is kedvez a széljárás: a hitel/fedezet arányról szóló márciusi jogszabály után június 11-én ismét a forinthitelnek kedvező szabályozás lép életbe.

Ami pedig az abszolút számokat illeti: 13 milliárd forintnyi új lakáshitelt és 11 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok áprilisban hazai fizetőeszközben. A 13 milliárd nem kiugró adat: tavaly a lakástámogatási rendszer megszűnése előtt már volt példa nagyobb összegű kihelyezésre is, sőt, a válság előtti időkben sem lett volna szokatlan. Fontos kiemelni: akkor volt hasonló ez az összeg, amikor négyszer-ötször ennyi devizahitelt vettek fel a magyar háztartások, és sokaknak eszükbe sem jutott, hogy forintban vegyenek fel hitelt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében már más a kép: a korábban mostohagyereknek számító forint mára egyértelmű favorittá vált, így ennek köszönhető, hogy összességében a forinthitel csaknem ötéves csúcsot döntött.

A forint azonban még így sem tudta átvenni a devizahitelek korábbi szerepét. A lakáshitelek területén érdemi lakáspolitika vagy forinthitel-támogatási program híján nem is fogja, összességében pedig a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is a lanyha hitelezést valószínűsíti erre az évre. A pénzügyi szektor szereplői továbbra is inkább a hitelportfóliójuk kitisztítására koncentrálnak. Mivel az új kormány hitelezést serkentő elképzeléseiről jelenleg vajmi keveset tudni, egyelőre csak az alacsony árakra hajtó lakásvásárlókban, a jó időben és az ügyfelek optimistább hozzáállásában lehet bízni.

Az ábrán jól látható, egy évtized alatt milyen fontos szerepre tett szert a hitelezés a lakáspiaci finanszírozásban. A devizahitelezés 2004-2005-ben nyert “polgárjogot” és lett pár év múlva a lakásfinanszírozás első számú formája. Akármilyen szándékkal is lép fel az új kormány e hatalmas, április végén 2255 milliárd forintos állomány árfolyamkockázatainak mérséklése érdekében, egyértelmű, hogy egy ekkora állomány mégoly tervszerű forintra váltását sem viselné el a pénzügyi rendszer. Mivel óriási volumenről van szó, a forinthitelek térnyerése sem oldja meg az árfolyamkockázatból fakadó problémát, hiszen mint fent is láttuk, az új forinthitelek mennyisége messze elmarad a múltban kihelyezett devizahitelek havonta kihelyezett

volumenétől.

Bár egyes bankoknál az új forinthitelek THM-je már az euróhiteleké alá is “benéz”, összességében még mindig közel két százalékkal alacsonyabb az utóbbiak átlagos hitelköltség mutatója, nem is beszélve a frankhitelekéről, melyekkel szemben csaknem öt százalékos a forinthitelek hátránya. E számok a hitelek teljes állományára vonatkoznak, a jelenlegi banki ajánlatokban ettől merőben eltérő kondíciókkal is találkozhatunk. Frankhiteles ajánlattal ráadásul ma már szinte sehol, ezek felvételét ráadásul gyakorlatilag ellehetetlenítette a 45%-os hitel/fedezetérték maximum, szemben az euróhitel 60, és a forinthitel 75%-os korlátjával.

Míg a lakáshitelekben mind a forint-, mind az euróhitelek hitelköltség-mutatója csökkent, a fogyasztási hitelekben csak a forinthiteleknél figyelhettük ezt meg áprilisban. A forinthitelek hitelköltség-mutatója 20% körül jár, míg a devizahiteleké 11-12% közelében.

Fogyasztási hitelt azonban alig kínálnak a bankok devizában, így eleve kis volumenben voltak képesek ilyet felvenni az ügyfelek: euróban 3.9, svájci frankban pedig 1.2 milliárd forint összegben, szemben a forint 23.7 milliárdjával.

Annak fényében, amit az óriási devizahitel-állomány lassú leépüléséről a fentiekben leírtunk, nem meglepő, hogy a lakosság hiteállománya az elmúlt egy évben gyakorlatilag stagnált, értéke áprilisban 7846 milliárd forint volt. Ebből 3964.6 milliárd forint volt lakáshitel, és 66%-a volt devizahitel.

forrás: portfolio.hu