Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Ma küldhetik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat az MNB által a felelős hitelezéssel kapcsolatban készített önszabályozási kódexről. A bőkkenő az, hogy az önkorlátozásról szóló kódex a GVH szerint kartellgyanús lehet.

A Napi Gazdaság cikke

Az előzetes tervekkel ellentétben nem pénteken, hanem információnk szerint csak ma, egy utolsó egyeztetés után küldik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői által elkészített, a felelős hitelezés erősítése és a lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklését célzó önszabályozó viselkedési kódex (”code of conduct”) szövegtervezetével kapcsolatban.

A június végi megállapodás szerint az MNB által elkészített tervezet igen komoly szintekben húzná meg a hitelezési kereteket. A bankok abban egyetértenek, hogy a jegybank által elképzeltnél (a forintalapú jelzáloghiteleknél a hitelfedezethez viszonyított arány ne haladja meg a 70, devizahitelek esetén az 50 százalékot) engedékenyebb határokat kell húzni. A forintalapú kölcsönöknél ez a szint a bankok szerint 90-95 százalékig is felkúszhat (megfelelő fedezetek - jövedelem - mellett), míg a devizahitelek esetében maximum 70-80 százalékos szintet tartanának elfogadhatónak.

A bankok értékelése szerint lényegében a további lakossági hitelezés jövőjét veszélyeztetné, ha elfogadnák a jegybank azon javaslatát, amely szerint új hitelek kihelyezésekor csak annak lehetne a jövőben finanszírozást adni, akinél a havi törlesztőrészlet mértéke - a már fennálló hiteltartozásokkal együtt - nem haladná meg az ügyfél igazolt havi nettó jövedelmének 30 százalékát forint- és 15 százalékát devizahitel esetén.

A bankok megtartanák a hitelfedezetnél (ebben nagyjából konszenzus van) 20 százalékkal alacsonyabb különbözeti értéket a forint- és devizahitelek között. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a pénzintézeti szakértők megjegyzik: a forintalapú hitelek esetében ma is minden bank alkalmaz hitelezési korlátot. Véleményük szerint pedig az üzletpolitikai céloktól eltérő szabályokat egységesíteni már csak azért is képtelenség, mert azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytörvénybe ütköző megállapodásként értékelné.

A Napi információja szerint a GVH - amely szintén megkapta az MNB előzetes tervezetét - már jelezte is a jegybanknak, hogy az önkorlátozó megállapodást a verseny korlátozásaként (kartellként) kezelné. E tekintetben szemmel láthatóan nem hatja meg a Gazdasági Versenyhivatalt az a tény, hogy a jegybank és a bankok célja a fórum létrehozásával a felelős hitelezés erősítése volt: a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása, az ország és a lakosság devizakitettségének csökkentése.

Sokak szerint furcsa, hogy miközben az egyoldalú szerződésmódosítások terén a GVH elfogadta, sőt aktív közreműködője a banki önszabályozó kódex létrehozatalának, a fogyasztók (hitelfelvevők) ellehetetlenülését védő szabályozás másik oldalán nem kíván részt venni, sőt szankciókkal fenyegeti egy hasonló önkorlátozó megoldás létrejöttét.

forrás: napi.hu

Az MNB hétfői döntése nyomán 100 bázisponttal csökkent a január óta 9,50 százalékon álló alapkamat.

ázisponttal 9,50 százalékra leszállított irányadó kamatszint fél százalékpontos csökkentését árazta be a piac, ám voltak olyan elemzők amelyek akár 1 százalékpontos vágást, illetve a kamatszint változatlanul hagyását is lehetségesnek tartották.

Az irányadó kamat szintje a döntés eredményeként július 28-iki hatállyal 8,50 százalékra csökken - olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az overnight jegybanki betétkamat 8 százalékra, az overnight hitelkamat 9 százalékra mérséklődik szintén a hónap végétől.

A forint a hírre gyengülni kezdett az euróval szemben, a kurzus egészen 268,20-ig szaladt fel, majd 267,70-ig erősödött vissza, ezzel a hazai deviza eurójegyzése továbbra is 0,4 százalékkal pénteki záróértéke alatt van.

A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostanáig érvényes 9,5 százalékos kamat.

forrás: napi.hu

Alaptalan az az aggodalom, hogy ha kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank, akkor az a forint gyengülését hozhatja - hangsúlyozzák ma reggeli feltörekvő piaci összefoglalójukban a Societe Generale londoni elemzői. Emlékeztetnek: több országban is pozitív piaci következményekkel járt az, amikor az adott ország jegybankja “oxigént adott” a gazdaságnak a kamatcsökkentésekkel.

A jegybank elnöke a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok vezetőivel találkozott. A megbeszélések középpontjában a felelős hitelezés erősítése, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése állt.

A monetáris lazítás a jelenlegi helyzetben nagyon kockázatos, tovább mélyítheti a recessziót, a monetáris politika mozgástere korlátozott - ismertette Simor András az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szerdai ülésén.

Simor András elmondta: a kamatot akkor lehet csökkenteni, ha az ország kockázati megítélés stabilizálódik. A jegybankelnök az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető, amin rövid távon nehéz javítani. Az államadósság hosszabb távon is viszonylag magas marad, az állampapírpiac továbbra sem működik kielégítően és Magyarország kockázati felára a legmagasabb a régióban.

Simor óvatosságra intő nyilatkozata a rövid távú monetáris politikai lépéseket illetően tartalmában egybeesik Karvalits Ferenc alelnök tegnapi nyilatkozatával.

forrás: portfolio.hu

„Nem tervgazdaságban élünk” – válaszolt Surányi György, Csányi Sándor és Czirják Sándor kritikáira Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző Központ által szervezett Első bankár konferencián. A jegybankelnök furcsállja, hogy a kritikusai által vezetett bankok, bár tehetnék, nem hitelezik kellőképpen a magyar gazdaságot.

Egyetértek Surányi Györggyel abban, hogy a monetáris politika biztosítson nagyobb mozgásteret a jól menő vállalatok hitelezéséhez – mondta hétfő délutáni előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Előző este a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök azt mondta: bár az alapkamatot most nem lehet csökkenteni, a kormány és a jegybank összjátékával a piacinál olcsóbb hiteleket lehetne biztosítani a cégek beruházásainak finanszírozására. 

Név nélkül, keményen

Az olcsó beruházási hitel iránti igény „tervgazdasági mentalitást” takar; nincs kettős kamat, nem lehet a piacokat elzárni egymástól – válaszolta a kritikákra nevek említése nélkül Simor András. Az MNB vezetője szerint semmiféle garancia nincs arra, hogy az olcsó hiteleket valóban beruházásokra fordítják a vállalatok, és nem, mondjuk a hitel áránál nagyobb jövedelmet biztosító állampapírokat vásárolnak belőle. 

A jegybank legújabb vizsgálatait idézve Simor cáfolta azt a közkeletű vélekedést, hogy a bankok likviditáshiány miatt nem hitelezik a cégeket. Valójában a cégek gazdasági kilátásai jelentik a hitelezés korlátját, nem a pénzszűke – mondta a jegybank vezetője. 

Az EBRD éves közgyűlésén tartott egyik panelbeszélgetésben több alkalommal is bírálatok kereszttüzébe került a külföldi fizetőeszközben történő eladósodás túlzott mértéke.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint mikrofinanszírozási szinten teljesen racionálisan döntöttek a hazai hitelfelvevők, hogy - a magas betéti kamatokhoz mérve hihetetlenül alacsony devizahitel-kamatoknak engedve - devizában adósodtak el.

Surányi György, korábbi magyar jegybankelnök, az Intesa közép- és kelet-európai részlegének vezetője szerint ugyanakkor nem az a gond, hogy az eladósodás külföldi fizetőeszközben történt, hanem az, hogy a bankok túlhitelezték a gazdaságot és a lakosságot, ráadásul nem készültek fel arra, hogy a források a válság miatt eltűnhetnek a rendszerből.

Ugyanakkor a magyar bankok szigorúak maradtak a hitelbiztosítéki érték kezelésében, aminek következtében nem alakult ki ingatlanpiaci buborék Magyarországon.

Surányi szerint az érintett országok az OECD-csatlakozáskor kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem vezetnek be korlátozásokat, ám ezzel kapcsolatban Király Júlia a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: az ígéret nyomán szinte minden más ország igyekezett kordában tartani a devizehitel-állományokat.

A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben óriási hiba volna, ha szabályozói oldalról igyekeznének véget vetni a devizahitelezésnek, az ésszerűség azt diktálja a bankoknak, hogy lassítsák a folyamatot.

forrás: portfolio.hu

Bár a hétvégi események miatt erősödtek a kamatemelési várakozások, a monetáris tanács a mai ülésén a kamat szinten tartásáról döntött. Ezzel a kamatcsökkentési ciklus megakadni látszik, a további mérsékléshez vélhetően a külső környezet javulása lesz szükséges. A kamatdöntési közlemény szerint “A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

Az irányadó kamat 9.5 százalékon tartása alapvetően nem meglepetés, hiszen az összes ezzel kapcsolatos felmérés egyértelműen ezt a piaci várakozást tükrözte. Igaz, azt nem tudjuk, hogy a tanács miként értékelte Gyurcsány Ferenc távozásának hírét, illetve az ezzel előálló politikai bizonytalanságot. Azt is csak a jegybank tudja, hogy az utóbbi napokban kellett-e (és ha igen, mennyire) intervencióval segíteni a forint régiós árfolyampályán maradását. 

A jegybank mai döntése mögötti indoklás: 

“Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető.” 

“A Monetáris Tanács megítélése szerint megnőtt a kockázata, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.” 

“Az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, emögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent. A gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába azonban növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is.” 

“A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

A mai monetáris tanácsi ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. április 10-én 14 órakor jelenik meg.

forrás: portfolio.hu

A Magyar Nemzeti Bank a régió jegybankelnökeinek budapesti találkozóját követően arról számolt be, hogy kiterjesztik együttműködésüket annak érdekében, hogy tovább erősítsék a régión belüli makroprudenciális felügyeletet.

“Március 20-án a Magyar Nemzeti Bank volt a házigazdája hat közép-európai jegybankelnök Budapesten megtartott munkaértekezletének. Ez volt a régió jegybankelnökeinek sorrendben harmadik találkozója, amely minden alkalommal a Központi Bankok Európai Rendszere Általános Tanácsának márciusi rendes ülését követte.” - olvasható az MNB közleményében.

“A térség jegybankelnökei kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg, és többek között megállapodtak pénzügyi rendszereik további mélyreható figyelemmel kísérésében, illetve abban, hogy kiterjesztik együttműködésüket annak érdekében, hogy tovább erősítsék a régión belüli makroprudenciális felügyeletet.

Mit értünk makroprudenciális elemzés alatt?
A pénzügyi szektor stabilitásának elemzéséhez a pénzügyi intézmények közül a bankokon kívül a nem-banki intézmények működését és kockázatait is át kell látni, melyhez mind mikro-, mind makroszintű adatok feldolgozására szükség van - olvasható az MNB oldalán.

A makroprudenciális indikátorok köre mindazokat az adatokat és információkat tartalmazza, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy fel lehessen mérni és elemezni lehessen a pénzügyi rendszer egészének potenciális sebezhetőségét és a különböző kockázatokkal szembeni ellenálló képességét.

A pénzügyi stabilitás szempontjából ezt a megközelítést “top-down” szemléletűnek nevezzük.

A tanácskozás résztvevői megtárgyalták a pénzügyi krízis közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásait, illetve áttekintették a résztvevő országok válságra adott különféle válaszait is.

A 2009. március 20-án megtartott ülésen a szlovén, a cseh, a magyar, a lengyel, a szlovák és az osztrák jegybank elnöke vett részt.”

forrás: portfolio.hu

A svájci jegybank délutáni döntése is erősítheti a forintot, ezt a pillanatot jól kihasználva jelentette be az MNB, hogy az uniós támogatásokból 2,4 milliárd eurót ad el devizapiacon. A kamatemelés még kell, de sikerülhet 300 alá beszorítani az árfolyamot, pláne, hogy az eddigi erősödés elveheti a gyengülésre játszók kedvét. Délután öt órakor már 297 forint alá kúszott az árfolyam.

“A Monetáris Tanács 2009. március 8-i döntése értelmében az MNB megkezdi az Európai Uniótól érkező folyó- és tőketranszferek Magyarország uniós befizetéseivel csökkentett értékének (nettó EU-transzferek) piacravezetését. A Magyarországra érkező nettó EU-transzferekből eredő devizakonverzió – és így a piacravezetés éves keretösszege – 2009-ben a Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján várhatóan 2,4 milliárd euró körül alakul. Az MNB ezt az összeget az év során a bankközi devizapiacon, az OTC piaci szokványok figyelembe vételével, diszkrecionális módon fogja a devizapiacon konvertálni. Az ügyletek lehetséges partnerei az MNB-nél devizapiaci limittel rendelkező hazai és külföldi hitelintézetek.” Így szól az MNB csütörtök délután kiadott közleménye, mely voltaképpen csak összegszerű pontosítása egy már korábban, vasárnap bejelentett szándéknak.

Mit is jelent ez? Azt, hogy az uniós támogatásokat, melyeket Brüsszel folyósít, a magyar állam az eddigi szokásostól eltérő módon úgy váltja át forintra, hogy kiviszi az összeget a devizapiacra, eurót ad el és forintot vesz: az így generált forintkereslet nyilván erősíti a forint árfolyamát. Az erős forint idején az volt a szokásos módszer, hogy a jegybank kvázi maga átváltotta az uniós pénzeket, növelve ezzel devizatartalékát (ami akkor érthető is volt, hiszen nem akarták tovább erősíteni a forintot).

Az összeg magasabb, mint amire a piacon számítottak, mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makróelemzője, aki korábban maga is csak 1,5-2 milliárd euró közé tette a nettó transzferek összegét. Nemcsak ez a hír kedvező azonban. A szakértő szerint kifejezetten jól és jól időzítve tette közzé a jegybank a közleményét. Egyfelől nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt jelenik meg a forint iránti keresletet erősítő összeg, de a piac azzal tisztában van: a jellemzően napi 6-800 millió eurós forgalmat bonyolító azonnali forintpiacon a 2,4 milliárd eurós tétel jelentős hatást tud kifejteni.