Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A Bankszövetség elnöke örül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott javaslatnak, amely a svájcifrank-hitelek átváltását szorgalmazza euró alapúra. Erdei Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, tudni kell viszont, hogy ebben az esetben a hitelesek realizálják az árfolyamváltozás miatti veszteségüket, ugyanakkor kevésbé veszélyezteti őket a későbbiekben a valutaárfolyam ingadozása.

Örömmel vettem a PSZÁF javaslatát, hogy a bankok teremtsék meg a feltételeket a svájci frank alapú jelzáloghitelek euróra történő átváltására - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Bankszövetség elnöke, aki azonban hozzátette: ez nem oldja meg az összes problémát. A bankok az elmúlt években komoly eszköztárat dolgoztak ki, hogy segítsenek a még fizetni képes, de bajba jutott adósokon - ez a javaslat ebbe beleillik.

Történelmi magasságokban jár a svájci frank árfolyama, és nem lehet kizárni, hogy a továbbiakban is erősödni fog. Ez az eurózóna megítélésétől is függ - hangsúlyozta az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy aki a svájci fizetőeszköztől “megszabadul”, annak realizálnia kell az árfolyamerősödésből származó veszteségeket - ez az átváltás hátránya.

Előnye azonban az, hogy ezen az áron a hitelfelvevő megváltja a biztonságát, hiszen beáll egy nagyjából fix havi törlesztőrészlet, és kiszámíthatóbb folyamatba kerül, mert a forint-euró árfolyama kiszámíthatóbb.

A vezérigazgató elképzelhetetlennek tartja, hogy a bankok nagyjából azonos kondíciókkal működő kampányt és csak egy terméket alkalmazzanak. Hozzátette: a pénzintézetek néhány héten belül kialakíthatják konstrukciójukat, annál is inkább, mert nemcsak az ügyfeleket, hanem a bankokat és a kormányt is sokkolta a hirtelen megugró svájci frank árfolyama.

Havi fix

Erdei Tamás hozzátette: az átváltást megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni, tehát nemcsak azoknál, akiknek nehézségeik vannak a hitel fizetésével. Akik már nagy bajban vannak, azoknak ez úgysem segít, hiszen az átváltás inkább csak “fixál”.

Hangsúlyozta, hogy az átváltás előtt fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy ezzel realizálja a veszteségeket. Nagyon fontos a kommunikáció, az ügyfelek korrekt tájékoztatása, hogy pontosan tudják és értsék, milyen döntést hoznak, és az milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár.

Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon limitált összeget tudnak a havi törlesztőrészletre fordítani, és a legkisebb törlesztőrészlet-emelkedés is komoly problémát okoz, átgondolandó az átváltás. Akik jobban bírják a kockázatokat, és bizonyos ideig magasabb törlesztőrészletet tudnak fizetni, illetve ki tudják várni, hogy a svájci frank normálisabb pályára kerüljön, azoknak érdemesebb kivárni - tanácsolja a Bankszövetség elnöke, aki kiemelte: százezerre tehető azon lakáshitelesek száma, akik komoly fizetési késedelemben vannak, és valószínűleg több tízezer esetben végrehajtási eszközzel kell, hogy éljenek a bankok

Piacidegen a kilakoltatási moratórium

A kormány áprilisig hirdette meg a kilakoltatási moratóriumot, amelyről Erdei Tamás azt mondta: bár elkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal, a Bankszövetség a problémát nem pénzügyi és bankszakmai, hanem szociálpolitikai kérdésnek tartja.

Úgy véli, a kilakoltatási moratórium piacidegen, nem fenntartható, mert megszünteti Magyarországon a jelzáloghitelezést. Hozzátette: nincs egyetlen eszköz a probléma megoldására. Minden piaci szegmensnek meg kell találnia a megoldást. A bankoknak is áldozatot kell hozniuk, de az államnak is be kell szállnia a probléma megoldására.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Akit érint, tudja, milyen nagy anyagi terhet jelent egy család számára a hitel törlesztőrészletének drámai megemelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált adatai érdekes adalékkal szolgál annak összesítéséhez, mekkora mértékben növekedett az elmúlt években a magyar háztartások törlesztési terhe.

Közhely, hogy a forint gyengülése a devizahitelek tőketartozásának emelkedését vonja maga után még fegyelmezett hiteltörlesztés mellett is. Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a régióban a legmagasabb értéknek számít.

A háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.

A lakossági devizahitelezés árfolyamszempontból rendkívül rossz időzítéssel, a kamattámogatási rendszer 2003. évi szigorítását követően indult el Magyarországon. A hitelfelvételek többsége az erős forintárfolyammal jellemezhető időszakokra koncentrálódott. Az árfolyamvolatilitás azóta jelentősen megnőtt, így a frank árfolyama a 2008. július 30-ai 141 forintos mélypontjáról mára 200 forint fölé nőtt, igaz, idén szeptember 8-án már a 225 forintot is meghaladta. Az euró is széles spektrumot járt be: a 2008. július 18-ai mélyponton 229, a 2009. március 6-ai csúcsponton viszont 316 forintot ért.

Az erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké. Az elmúlt két év frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel 55%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.

Az MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145 és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek. Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os növekménnyel szembesülnek.

A fentiek eredményeként egészen drámai törlesztőrészlet-növekedés következett be az egyes háztartási jövedelem-kategóriákban 2007 és 2010 között. Leginkább az idén nettó 100-150 ezer forintot kereső háztartások törlesztőterhe emelkedett, jövedelemarányosan átlagosan több mint a duplájára.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A svájci jegybank a második negyedévben több, mint felével 32 milliárd euróra növelte eurótartalékait az első negyedév 20,3 milliárdjához képest, míg a 13,2 milliárd dolláros első negyedévi tartalékát 19,9 milliárdra bővítette - írja a Bloomberg. Az intervenciós tartalékbővítés célja a svájci frank erősítése volt.

forrás: napi.hu

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére - írja napi piaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.

“Több ok is felsorakoztatható a tegnapi erősödés mögé: egyfelől az ECB 442 milliárd eurós banksegítő akciója, miszerint az eurozóna bankjai kedvező feltételekkel juthatnak akár 1 éves futamidejű kölcsönhöz, másfelől pedig egyre nő a kamatkülönbözet régiós szinten forint javára. Tegnap a lengyelek vágtak kamatot, ma pedig a csehek is várhatóan ugyanezt teszik. Mindkét országban történelmi melypontot jelent / jelenthet a lengyel 3,5, illetve a cseh 1,25 százalék, így optimista devizapiaci hangulatban érvényesül a carry-trade hatás.

A FED nyíltpiaci bizottsága változatlanul hagyta az irányadó kamatszintet, továbbá nem módosított a “quantitative easing” néven emlegetett kötvényvásárlásokra fordítandó összeg nagyságán sem. Tehát minden maradt, ahogy eddig, indoklásként a gazdasági visszaesés lassulását jelölték meg, az amerikai gazdaság jövőjéről pedig kissé optimista képet festett. A recesszióból való kilábalást már belátható időn belül látják a tagok, a deflációs félelem enyhül, de még korainak tartják a kamatemelésről beszélni, sőt nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy 2010-ben a jelen helyzet alapján lenne mozgástér a szigorításra. A dollárgyengítő kommunikáció elmaradt, így az enyhén pozitív nyilatkozat hatására 1,39-ig erősödött a dollár, ma reggel 1,3950 körül adják-veszik az EUR/USD-t. A dollár erősödésének másik magyarázata az SNB intervenciója lehet, ugyanis gyanúsan egy időpontban kezdett gyengülni a frank és erősödni a dollár.

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, nem sokkal dél után 1.5013-ról 1.5380-ra gyengült a beavatkozások nyomán az EUR/CHF szintje, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére.”

forrás: portfolio.hu