Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A lakossági jelzáloghitelezéssel ellentétben továbbra is fontos szerep jut a devizahitelezésnek a kkv-k finanszírozásában, ezzel hatékonyan csökkenthetik árfolyamkitettségüket és javíthatják jövedelmezőségüket a devizás bevétellel rendelkező vállalkozások - hívta fel a figyelmet a Raiffeisen mai sajtótájékoztatóján Dercsényi György, a bank kisvállalati üzletágvezetője.

A napi hírek között forró témának számít a lakosság devizakitettsége, kicsit furcsa, hogy a kisvállalati ügyfélkör devizahitelezésével kevésbé foglalkozik a sajtó - mondta Dercsényi Görgy. Míg a devizahitelt felvett lakossági ügyfelek csaknem 100%-a spekulatív pozícióban van, a kkv-k között 70-80 ezer cég exportál, tehát devizabevétele is keletkezik.

Ebben az összefüggésben a devizahitel kockázatcsökkentő szerepet is betölt - mondta Dercsényi György. Igaz azonban, hogy a magas kamatkülönbözet miatt tömegével vettek fel olyan kkv-k is devizahiteleket, amelyek nem rendelkeznek devizás bevétellel. A válság hatására azonban ma már sokkal tudatosabban veszik figyelembe az ügyfelek az árfolyamkockázatot, felismerték, hogy az azonnal kamatelőny érdekében kiteszik magukat a későbbi árfolyammozgásoknak.

Jellemző, hogy a kkv-k egy része már nem vesz fel devizahitelt, csökkenti kitettségét, például forinthitelre váltással. Utóbbi azonban azonnal realizált árfolyamveszteséget jelenthet, ezért várhatóan csak akkor lesz az átváltás tömeges, amikor a forint visszaerősödik - vélte Dercsényi. A bankok szerepe, hogy csökkentsék az ügyfélkockázatot, ezért nem kényszerítik bele őket egy azonnali átváltásba - tette hozzá.

Mint elmondta, a teljes kkv-hitelállomány Magyarországon mintegy 900 milliárd forint (ebből deviza alapú kb. 55% lehet), a nem teljesítő hitelek aránya - attól is függ, hogy szegmentáljuk a szektort - 10% fölött van. A kkv-k hitelezése döntően kockázat alapú árazás mellett történik, a kevésbé kockázatos ügyfelek alacsonyabb marzs mellett vehetnek fel hitelt. A forinthitelek között létezik ma is 10% fölötti kamatszint, azonban ennél alacsonyabb kamatra törekednek a bankok.

A magyar bankok magas országkockázati és likviditási prémium mellett jutnak csak finanszírozáshoz, így a BUBOR és az EURIBOR közötti különbség gyakorlatilag elolvad - hívta fel a figyelmet Ipacs Viktor, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmensvezetője. A Raiffeisen egyébként BUBOR alapú árazást használ. A hitel költségeit ún. all-in (vagyis a teljes éves költséget figyelembe vevő) megközelítéssel érdemes a kkv-knak figyelembe venniük, mint amilyen a THM a lakossági hitelezésben.

Fontos, hogy ne alakuljon ki általános kockázati verseny, bár minden hitelezési szegmensben van olyan szereplő, amely ebben az irányban tájékozódik. A Raiffeisen inkább azt szeretné, ha az elmúlt két év tanulságait levonva inkább egy konzervatív növekedés időszaka venné kezdetét - fejtette ki Ipacs Viktor. Dercsényi György szerint transzparenes árazással lehet igazán hosszú távú ügyfélkapcsolatot kialakítani.

forrás, portfolio.hu, online gazdasági újság

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint augusztus 1-jétől a vállalkozások hitelportfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi forgóeszközhitelt indít a kormány.

A Széchenyi Kártya Programban közreműködő KA-VOSZ Zrt. honlapján közzétett tájékoztató szerint a forgóeszközhitel nem csak az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt alkalmas a forgóeszközök - árukészletek, alapanyagok, a működéshez szükséges szolgáltatások finanszírozására.

A maximum 25 millió forintos hitelösszegre a kormány a következő 3 évre 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít.

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy 2010. szeptember 1-jétől a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében beruházási hitel indul, amelynek legmagasabb összege 50 millió forint lehet legfeljebb 10 éves futamidővel.

2011. január 1-jétől újabb a 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerő hitel indul Széchenyi Kártya Programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a tervek között szerepel a Széchenyi Kártya felhasználási körének szélesítése. (MTI)

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

„Nem tervgazdaságban élünk” – válaszolt Surányi György, Csányi Sándor és Czirják Sándor kritikáira Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző Központ által szervezett Első bankár konferencián. A jegybankelnök furcsállja, hogy a kritikusai által vezetett bankok, bár tehetnék, nem hitelezik kellőképpen a magyar gazdaságot.

Egyetértek Surányi Györggyel abban, hogy a monetáris politika biztosítson nagyobb mozgásteret a jól menő vállalatok hitelezéséhez – mondta hétfő délutáni előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Előző este a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök azt mondta: bár az alapkamatot most nem lehet csökkenteni, a kormány és a jegybank összjátékával a piacinál olcsóbb hiteleket lehetne biztosítani a cégek beruházásainak finanszírozására. 

Név nélkül, keményen

Az olcsó beruházási hitel iránti igény „tervgazdasági mentalitást” takar; nincs kettős kamat, nem lehet a piacokat elzárni egymástól – válaszolta a kritikákra nevek említése nélkül Simor András. Az MNB vezetője szerint semmiféle garancia nincs arra, hogy az olcsó hiteleket valóban beruházásokra fordítják a vállalatok, és nem, mondjuk a hitel áránál nagyobb jövedelmet biztosító állampapírokat vásárolnak belőle. 

A jegybank legújabb vizsgálatait idézve Simor cáfolta azt a közkeletű vélekedést, hogy a bankok likviditáshiány miatt nem hitelezik a cégeket. Valójában a cégek gazdasági kilátásai jelentik a hitelezés korlátját, nem a pénzszűke – mondta a jegybank vezetője. 

A világ nyugdíjalapjai tölthetik be a jövőben a megroggyant bankszektor hagyta hézagot a vállalati hitelezésben, miután a pénzügyi szektor egyszerűen képtelen ellátni a gazdaságot a szükséges likviditással, a legnagyobb nyugdíjalapok viszont akkora mennyiségű tőkével bírnak, amelynek egy részével is jelentős javulás érhető el a vállalati finanszírozás terén. Egy ilyen új hitelezési csatorna ugyanakkor nem kevés rendszerszintű kockázattal bővíthetné a palettát.

Hitelre szomjazó vállalatok, pénzben bővelkedő nyugdíjalapok

A legnagyobb nyugdíjalapok úgy tűnik, a direkt hitelnyújtás felé mozdulhatnak el, akár már az egészen közeli jövőben is. A kereslet és kínálat is adott, hiszen a pénzügyi válságban likviditáshiányossá vált bankszektor a világ egyetlen pontján sem képes jelenleg kiszolgálni a vállalati szektor hiteligényét, részben ez vezetett a pénzügyi válság reálgazdasági kiterjedéséhez is.

Eközben a nyugdíjalapok a legnagyobb intézményi befektetőként hatalmas mennyiségű, ráadásul garantáltan hosszú távra a rendelkezésükre bocsátott tőke felett döntenek. A Financial Times által megszólaltatott elemzők szerint éppen ezért a világ nyugdíjalapjaiban kezelt 22 ezer milliárd dollárnyi vagyon egy része direkt hitelként találhat utat a vállalatokhoz.

A Royal Bank of Scotland nyugdíjmegoldásokra szakosodott tanácsadója szerint a több nagy alap is jelezte már érdeklődését a direkt hitelezés iránt, akár úgy is, hogy egy bankkal összefogva megosszák a kihelyezett hitelt, és igénybe vegyék az egyébként bejáratott csatornákat. Mindezzel párhuzamosan a vagyonkezelők is felismerték az új irányban rejlő lehetőségeket, és kifejezetten hitelkihelyezésre specializált alapok felállításának lehetőségeit vizsgálják.

Szemrevaló hozamcélok

Az egyik legnagyobb ilyen eszköz lehet az M&G nevű vagyonkezelő által felállítandó UK Companies Financing Fund, amely a tervek szerint közvetlen hiteleket nyújtana akár 100 millió fontig közepes nagyságú brit vállalatoknak. Az indulás feltétele, hogy az alapkezelő legalább 1.5 milliárd fontos tőkét gyűjtsön nyugdíjalapoktól a Prudential anyabiztosító által nyújtott 500 millió font mellé. Az elképzelések szerint az alap Libor feletti 4-6 százalékpontos hozamot célozna meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy eddig is léteztek hitelalapok, de a most körvonalazódó megoldások lényegesen különböznek a korábbiaktól, hiszen ezekben a nyugdíjalapok közvetlenül a hitelnyújtáshoz szükséges likviditást nyújtják, míg korábban a különféle hitelportfóliókra kibocsátott értékpapírokat vásárolták meg, azaz a hitelezési folyamat teljes egészében a bankokon keresztül zajlott, ráadásul a válság tapasztalatai alapján a hitelezéssel kapcsolatos kockázatok is rejtve maradtak a strukturált hiteltermékek befektetői előtt.

Az új elképzelés ugyan egyelőre Nagy-Britanniában tűnik egyre népszerűbbnek, a szintén hasonló struktúrában működő nagy amerikai, kanadai vagy holland nyugdíjalapok számára is új lehetőséget jelentene. A hitelszűkében lévő vállalatok egy része ráadásul különféle “cukorkákkal”, azaz a kielégítési rangsorban előkelő helyen álló szenior hitelekkel, részvénnyé konvertálható hitelmegoldásokkal is hajlandó lenne csábítóbbá tenni a nyugdíjalapok számára a hitelezési piacot, amelyet a bankok jelenleg képtelenek kiszolgálni.

A kockázatok és mellékhatások sem elhanyagolhatók

Mint mindennek, a nyugdíjalapok által közvetlenül a vállalatoknak nyújtott hiteleknek is komoly hátulütő lehetnek. Igazán likvid piac hiányában ugyanis az alapok kénytelenek lehetnek minden esetben a hitelek lejáratáig megtartani ezt az eszközt a portfóliójukban, ami lényegesen korlátozná a mozgásterüket a likviditás kezelés terén, sőt, egyes szereplőket saját befektetési szabályaik miatt ez akár távol is tarthatja a piactól.

A nyugdíjalapok, illetve a hitelalapok kezelésével megbízott vagyonkezelők ráadásul nem rendelkeznek a hitelnyújtáshoz szükséges elemzői tudással, technikai felkészültségre, miközben a kereskedelmi bankok létrejöttének egyik célja éppen a hitelezési funkció volt. A kihelyezések levezényléséhez így könnyen lehet, hogy egyébként is bankok segítségét kell igénybe venni, ami megdrágítja a folyamatot, vagy pedig a nyugdíjalapoknak szembe kell nézniük az esetlegesen hibás hitelezés jelentette speciális kockázatokkal is.

Persze figyelembe véve a jelenlegi pénzügyi válságot kiváltó felelőtlen banki hitelezési gyakorlatot, lehet, hogy ez a kockázat nem is annyira extrém, de az új csatorna megfelelő szabályozása biztosan komoly jogalkotói és felügyeleti kihívásokkal jár majd a jövőben.

Mindezekkel a rizikókkal együtt is viszont az angolszász pénzügyi rendszer sokat emlegetett rugalmassága és “öngyógyító képessége” nyilvánulhat meg a nyugdíjalapok és a vállalati szféra között kialakuló többé-kevésbé közvetlen hitelezési csatorna révén. Az egyedüli kérdés, hogy a hitelezés beindulásának kedvező reálgazdasági hatásai, vagy az egyébként is meglehetősen szövevényes pénzügyi rendszerben kialakuló újabb kapcsolat jelentette veszélyek lesznek-e erősebbek a jövőben.

forrás: portfolio.hu

A munkahelyek 65-70 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások adják, így esetükben különösen fontos a gazdasági válság negatív hatásainak tompítása - hangzott el a mai kormányszóvivői tájékoztatón, ahol a kkv-k számára kialakított garancia- és hitelkonstukciókról beszéltek.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára ismertette azokat a pénzügyi konstrukciókat, hitel- és garancialehetőségeket, amelyeket a gazdasági csúcson bejelentett 1400 milliárdos, gazdaságélénkítésre szánt csomag részeként vehetnek majd igénybe a mikro-, kis- és középvállalkozások.

Az egyik konstrukció a mikrovállalkozásokat célozza meg. Keretein belül forgóeszközre maximum hatmillió forintos, legfeljebb egyéves futamidejű hitelt kaphatnak, míg a beruházási hitel felső határa 10 millió forint lehet majd, s ezt 10 év alatt lehet törleszteni. Erre 59 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

A második konstrukcióval minimum 10, maximum 100 millió forintot vehetnek fel, a futamidőt pedig 10 évben határozták meg. Erre 51 milliárdos kerete van a költésgvetésnek, s 8,15 százalékos kamattal számolhatnak a vállalkozások.

A harmadik csomag a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciója, 160 milliárdos keretből nyújt beruházási és forgóeszközre fordítható hitelt.

A bankok egyre szigorúbb feltételei miatt sok kis- és középvállalkozás számára szinte lehetetlenné vált a hitelfelvétel. A kormány ezért 80 százalékos állami garanciát nyújt a maximum 100 millió forintos hitelek esetében - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Burány Sándor ezeken s az 1400 milliárdos programon túl még két elemet emelt ki a kkv-ket érintő támogatásokból. Az egyik a Garantiqa hitelgarancia-konstrukció, amely maximum 25 éves futamidőre ad pénzt, és itt is érévnyes a 80 százalékos állami garancia. A másik pedig a közel 100 ezer Széchenyi-kártyást érinti, esetükben kamattámogatással lehet számolni, erre kétmilliárdot szán a kormány.

forrás: hvg.hu

Az Európai Uniós forrásokból 2009-2010-ben 250 milliárd forintot csoportosít át a kormány a vállalkozások, elsősorban a kis és középvállalati szektor számára – jelentette be a kormány december 17-i döntését Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a keddi a kormányszóvivői tájékoztatón.

forrás: MTI

A pénzügyi világban egyre nehezebb lesz hitelhez jutni. Az Üzlet&Siker egy egyszerű terméket vizsgált meg, amellyel a vállalkozók könnyen és gyorsan kapnak segítséget. A megoldás: közraktárjegy.

(more…)

Címkék: mikrohitel, üzleti hitel, Vállalati hitel
Téma: Vállalati hitel | Nincs hozzászólás »