Válság. Veszély és lehetőség is egyben?
2010. szeptember 11. - szombatKínaiul két írásjel adja a válság szót. Az egyik jelentése veszély, a másiké lehetőség. Az alábbi cikkünkben megvizsgáljuk, mik a tanulságai az elmúlt két évnek, hogyan lehet felkészülni egy gazdasági válságra, és hogy milyen lehetőségeket hordoz magában egy ilyenfajta krízis.
Két évvel ezelőtt látszólag még minden rendben volt. Az európai gazdaság dübörgött, a magyar fizetőeszköz rekord erős volt, a háztartások fogyasztottak, a hitelkihelyezések soha nem látott szinteket értek el hazánkban, miközben Amerikában már bankok mentek csődbe és érezhető volt, hogy valami nincs rendben. 2008 októberében a vezető részvények indexei a kisebbekkel együtt beszakadtak. A magyar tőzsde bedőlt, és amikor már azt hittük, hogy elérte az alját, akkor is csak zuhant tovább, miközben a forint árfolyama elszállt. A pénzintézetek sorra jelentették be a devizahitel stopot, a jegybanki alapkamatunk az egekbe repült és jöttek a hírek a tömeges létszám leépítésekről. A benzin ára közben a padlóra került, akárcsak az építőipari termelés, valamint az ingatlanok adásvételének, vagy a személygépkocsi tranzakcióknak a száma, és még hosszan sorolhatnánk.
Röviden megfogalmazva Magyarország GDP-je 2009-ben 6,3 százalékkal csökkent.
Minden bizonnyal olvasóink is a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy ez milyen következményekkel járt, és hogy milyen áldozati voltak, és vannak a mai napig. Mit tehettünk volna ellene? Hogyan védhettük volna ki?
Természetesen a fent említett történések ellen semmit sem tehettünk, azonban a hatásait, ha teljesen nem is háríthattuk volna el, de tompítani valamennyire tompíthattuk volna.
Azok a devizahitelesek, akik anno nem vállalták be a legmagasabb, még pont elbírható havi terhet, még ma is fizetni tudják a hitelüket, és összességében nézve jobban jártak azoknál, akik forinthitelt vettek fel. Tehát nem arról van szó, hogy a devizahitel rossz, hanem arról, hogy a helyzetüket rosszul felmért, vagy fel nem mért ügyfelek devizahitele rossz.Tehát a magyar fizetőeszköz romlásával, illetve a devizák erősödésével ez utóbbi szegmens nem számolt, és annak ellenére, hogy léteznek olyan konstrukciók, amikben a devizahitelek törlesztő-részlete fix, még is azt választották, amit elsőre ajánlottak nekik.
Nézzük azoknak a helyzetét, akik a munkahelyüket vesztették el. Ők a havonta egyszeri munkabérből adódó számlajóváírást természetesnek vették, tehát nem számoltak azzal, hogy megszűnhet a munkájuk, munkahelyük, pedig a létszámleépítéseken, üzembezárásokon, csődökön kívül még számos esetben hasonló helyzetbe kerülhetünk. Ezekre az esetekre úgy készülhetünk fel, úgy tompíthatjuk a hatásait, ha előrelátóak vagyunk és körbeérdeklődünk a pénzügyi szolgáltatóknál, milyen termékeket tudnak kínálni nekünk. Ekkor olyan konstrukciókkal ismerkedhetünk meg, amelyek ezen élethelyzetek megoldására hivatottak. Tudniillik, a baleset és életbiztosításokon túl létezik munkanélküliség biztosítás is.
Aztán ott vannak még a kisbefektetők, akik a részvények zuhanórepülésekor helytelen stratégiát választottak. Amikor venni kellett volna, akkor adtak el, és fordítva. Azóta már egyre szélesebb körben értik, hogy egy részvénypiaci lejtmenet mekkora lehetőségeket hordoz magában, és hogy a befektetési számlákon lévő összegek egészen addig csak virtuálisak, amíg el nem adjuk az értékpapírokat. Itt érdemes megemlíteni, hogy a kockázatosabb, ezáltal nagyobb nyereséggel kecsegtető részvényeken túl vannak biztonságos, szinte kockázatmentes, fix hozamú befektetési formák is, mint például az állampapírok. A helyes stratégia - megítélésünk szerint - pénzeszközeink jó csoportosítása biztonságos és kockázatosabb befektetési formák között.
Nos, ha a fent említett eseteket megvizsgáljuk és olvasunk a sorok között, akkor kiderül, hogy tudatossággal, előrelátással, a pénzügyi ismereteink szélesítésével egy gazdasági világválság hatásai bizony tompíthatóak, és nem is járnak akkora áldozatokkal. Havi 10, 20, 30 ezer forintos megtakarítással, előre gondoskodó biztosítással a család méretétől függően már biztonságban érezhetjük magunkat. Vizsgáljuk tehát meg, hogy mely területeken tudunk spórolni, hogy mindenféleképpen szükségünk van – e a nagyobb, újabb TV-re, hogy minden évben külföldön kell – e nyaralnunk, és a többi. Mert bizony az élet számos területén spórolhatunk, amely megtakarításokat befektetésekre, a jövőbeni biztonságunk megalapozására fordíthatjuk.
És akkor a fentiek olvasatában nézzünk egy szintén aktuális pénzügyi jelenséget, a nyugdíjat. Évek óta és szinte folyamatosan olvashatunk arról, hogy a nyugdíjrendszer reformra szorul, valamit tenni kell, de mégsem történik semmi. Most a hosszú évek alatt legálisan megkeresett, adózott jövedelmünk átlagának átlagosan a 60 százalékát kapjuk meg az államtól nyugdíj formájában, de hogy mi lesz 10, 20, 30 év múlva, azt még senki sem tudja! (A jelenlegi nyugdíjszámítást a linkre kattintva olvashatja: http://www.szabadfold.hu/cikk?17578)
Mit lehet tenni? A jelenben saját erőnkből kell megteremtenünk azokat az eszközöket, amik majdan a nyugalmunkat szolgálják! Vizsgáljuk tehát meg, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseinket jól kezeli – e a társaság, lépjünk be önkéntesen is nyugdíjpénztárba, vagy nyissunk nyugdíj előtakarékossági számlát! Így nem csak hogy előtakarékoskodunk, de adókedvezményekkel is élhetünk, melyeket egyéb befektetési formákba csoportosíthatunk.
Az aktualis hitelek . hu csapata.

